Reggel hajnali hétkor kirúgta az ágy. Hiába próbált visszaaludni nem jött álom a szemére. A délelött csiga lassúsággal telt. Unalmában rendet rakott és kitakarított a szobájában. Miután végzett vele rá kellett jönnie, hogy még csak fél óra telt el. (Úgy látszik egy hét alatt nem tudott több órás kupit csinálni, pedig most nem bánta volna). És ma még edzés sem lesz. Ez fájdalmas felismerés volt. Mit csináljon a buliig? Rémes! Itt a hétvége amit annyira várt és nem tud mit kezdeni magával! Nem volt mit tenni neki esett a házijának. -Idáig süllyedtem! Ez szánalmas...- gondolta a matekfüzete fölött görnyedve. Ebéd elött pár perccel kész volt az összes házijával. Úgy gondolta amíg nincs kaja addig nézi egy kicsit a tv-t. Hirtelen lépések zaja ütötte meg a fülét.
-Segítesz teríteni?-kérdezte a csoszogáshoz tartozó személy, vagyis Kitty.
-Van más választásom?-mosolygott ártatlanul Mel.
-Nincs-nevetett a lány.
A terítés közepén Melnek eszébe jutott a tegnap esti megbízás.
-Jaj, most jut eszembe, Jean mit vett Scottnak?
-Elöhívatta a közös képeiket és vett hozzá egy keretet.
-És megnéztétek, hogy milyenek a képek?
-Nem tudtuk. Scott túl hamar ért vissza a wc-böl �mosolygott Kitty.
Ebédre valamilyen hagymaleves és tojásos nokedli volt.
-Fujj-mondta ki rövid véleményét Mel.
v -Egyet értek- mondta Elektró.
-Van valami ehetö is?- fintorgott a lány.
-Van virsli a hütöben ,de senki nem hajlandó megfözni-mondta Kurt.
-Elnézést attól aki csinálta az ebédet, de én ezt nem eszem meg. Magamon kívül csináljak még valakinek virslit?
-Nekem!!-mondta Bobby, Ray, Vadóc és Scott.
De Scott gyorsan le is tett a kezét mert Jean egy szúrós pillantás kíséretében bokán rúgta.
-Kár volt megkérdeznem- sóhajtott Mel.
Kitty szúrós sértödötten nézett a távozó lány után. 10-15 perc múlva Melodie elömászott a konyhából egy nagy tál sült virsli kíséretében.
-Örök hálám-szólt Bobby- nem tudom mi lett volna ha ennem kell ebböl az izéböl. Blöe.
Kitty rácsapott az asztalra, fölállt és kiment.
-Legalább ne szidtátok volna. Nagyon sokat dolgozott az ebéddel-intette le Bobbyt Jean.
-Sajnálom, de akkor is rémesen föz.
-Neki mondd, hogy sajnálod.
-Lehet, hogy nem kellett volna virslit sütnöm?-kérdezte kicsit aggódva Mel.- Mindjárt jövünk.
Fülön ragadta Bobbyt és elindult Kitty szobája felé.
Kitty a szobájában búslakodott amikor valaki kopogtatott. Mielött elküldhette volna résnyire nyílt az ajtó.
-Bejöhetünk?-dugta be a fejét Melodie.
-Gyertek-szipogott Kitty.
Mel bevonszolta Bobbyt a szobába. Ha nem lett volna olyan rossz kedve, Kitty még nevetett is volna Bobbyn , ahogy lehajolva és jajgatva Melodie vezetésével bevánszorog a szobába.
-Bocsánatot szeretnénk kérni, ugye Bobby?
-Igen. Sajnálom, de a kaj.. aúúúú!-kiáltotta mert Mel jó erösen megszorította és megrántotta a fülét.
-Most már elmehetsz-mondta Jégembernek.
Bobby a pirosra szorongatott fülét dörzsölve kiment a szobából.
-Kitty, én sajnálom. Nem akartalak...
-Ez nem lehet igaz!- tört ki Kittyböl.- Én az egész délelöttömet rászántam, hogy megcsináljam az ebédet, erre te a büdös és zsíros 10 perc alatt elkészíthetö virsliddel mindenkit leveszel a lábáról.
Melodie kicsit meglepödött Kitty kirohanásától, de nem hibáztatta érte. Ö se örült volna, ha ilyen helyzetbe kerül.
-Nem jössz enni?-kérdezte tök ártatlanul mintha nem is hallotta volna a lány szavait.
-Majd késöbb-morogta az orra alatt.
-Még egyszer bocs.

-Nekem is hagytatok?-kérdezte amikor visszatért az ebédlöbe.
Már csak Elektró és Bobby ültek az asztalnál. A többiek vagy befejezték vagy fölvitték magukkal a kaját.
-Igen-mondta Ray.- Bár ha rajtam múlna nem maradna belöle. Nagyon finom.
-Kössz- mondta Melodie kedvetlenül és lehuppant egy székre.
Csak pár falatot evett. Valahogy elment az étvágya. Jobb lett volna ha nem csinál külön menzát. A többiek megtudták enni Kitty kajáját. Ö miért nem? Gondolataiba mélyedve piszkálgatta villájával a virsli maradékát. Merengéséböl egy hang térítette magához.
-Jössz a buliba?-szólt a hang. Ahogy felnézett látta, hogy Elektró az.
-Naná!-vágta rá.- Öm, Kitty és én föztünk, úgyhogy ti mosogattok- vigyorgott ahogy végignézett az asztalon.
-Ez nem ér!-csattant fel Bobby- nem tehetek róla, hogy nem tudok fözni.
-Épp ezért kell neked mosogatnod te agyatlan-oktatta ki Ray.
-Neked is mosogatnod kell!- füzte hozzá Bobby mielött teljesen rá hárult volna a feladat.
-Te jó ég! Ha ennyire lusta dögök vagytok akkor elmosogatok én!-háborodott fel Mel.
-Elmosogatunk-szólt a két fiú.
-Nem kell, inkább menjetek és pihenjétek ki az evés fáradalmait!
-Bocsánat- mondta Ray.
-Szintén- tette hozzá Bobby.
Elkezdték összeszedni a tányérokat amik még nem voltak a kupacban (mert a rendesebb egyedek egymásra rakták a piszkos edényeket) majd elmentek mosogatni. Melodie fölényes és enyhén gonosz mosollyal nyugtázta sikerét miközben kiment a szobából.
-Egész jó fej ez a lány- mondta Elektró.
-Csak épp most mosogattatott el velünk
-De megmentett Kitty kajájától.
-Igaz, ez esetben elnézem neki,- mosolygott Bobby- de a fülem még mindig érzem.