Lassan el�rkezik a d�lut�n is. Nagyon izgatott vagyok, de b�zom Leo �rz�seiben, �s a saj�tjaimban.
- Nos Boom-boom, k�szen �llsz a harcra? – k�rdezem kih�v�an.
- Igen dr�g�m, �s ne hidd, hogy k�nnyû dolgod lesz! – v�laszol hasonl� hangnemben.
- �s mik lesznek a feladatok? – k�rdezem.
- Nos, megk�rtem Logant �s Shayerat, hogy k�sz�tsenek nek�nk egy kis akad�lyp�ly�t, ut�na Leoval kell besz�lgetned egy kih�zott t�m�r�l. Ez �gy rendben lesz?
- T�k�letes. – v�laszolom magabiztosan, pedig nagyon f�lek.
M�r jav�ban tart a verseny, amikor meghallom Leo gondolat�t:
- <> - �zeni.
- <> - �zenem vissza.
Ekkor a s�t�tbõl elõbukkan Tabitha, �s belel�k a legm�lyebb g�d�rbe:
- Tabitha! Mit mûvelsz?
Mikor le�rek az alj�ra, egy reccsen�st hallok, majd egy �les f�jdalom has�t a k�ny�k�mbe.
- LEO! – ki�ltom el magam, h�tha ideorbol�l.
Leo t�nyleg hamar oda�r hozz�m, �s lesz�l:
- Amara, minden rendben? Nem f�j semmid?
- Semmi sincs rendben, a karom szerintem elt�rt.
- Mi t�rt�nt? – k�rdezi, majd leorbol�l.
- Tabitha belel�k�tt a g�d�rbe, mert nyerni akart n�lad.
- Ezzel? – fakadt ki, majd beteleport�l az Int�zetbe, egyenesen a szob�j�ba.
Ugyan �gy gy�gy�tja meg a t�r�st, mint anno a kezemen a v�g�st.
- K�sz�n�m dicsõ lovag! – mondom neki.
- Egy ilyen h�lgynek b�rmit! – mondja.
Ekkor m�lyen a szemembe n�z, k�zelebb hajol hozz�m, majd gyeng�den megcs�kol. R�m mosolyog, majd m�g egyszer megcs�kol:
- Most menj, pihenned kell. – mondja.
�r�mtõl dagadva megyek v�gig a folyos�n, de egy hirtelen �tlettõl vez�relve bemegyek Rahne szob�j�ba:
- Rahne, valamit el kell mondanom! Nagyon fontos!
- Mi t�rt�nt? – k�rdezi agg�dva.
- Tudod Tabith�val rivaliz�lunk… - kezdek bele. – �s a v�g�n Leo megcs�kolt!
Rahne felsikkant �r�m�ben:
- T�nyleg? Gratul�lok!
- Annyira boldog vagyok! – mondom neki.
- Elhiszem. B�rcsak �n is �t�lhetn�m v�gre… - s�hajt fel.
- Mi�rt Robertoval nem �llnak j�l a dolgaid? – k�rdezem.
- Sajnos nem. �gy �rzem, hogy Tabitha jobban tetszik neki. – mondja szomor�an.
- Mi? M�r itt is Tabby zavarja a vizet? – k�rdezem m�rgesen.
Kirohanok a bar�tnõm szob�j�b�l, �s sz� szerint ber�gom Robbancs szob�j�nak az ajtaj�t:
- Te h�rpia! J�l esik, hogy t�nkre tehetd m�s emberek kapcsolat�t? – k�rdezem idegesen.
- Igen, nagyon is! – mosolyog r�m gonoszan.
- Azt hittem, hogy legal�bb annyi j��rz�s van benned, hogy a szil�rd kapcsolatokba nem zavarsz bele. – ord�tozok vele.
- H�t Amara, t�vedni emberi dolog, egy�bk�nt hogy lehet, hogy minden karcol�s n�lk�l meg�sztad azt a zuhan�st?
- Teh�t �r�lt�l volna, hogy ha komolyabb bajom esik? Arr�l �lmodt�l, hogy akkor ti�d lehet Leo is? Akkor nagyot t�vedt�l, egy�bk�nt Leo gy�gy�tott meg. – adom meg a kegyelemd�f�st.
- H�t, tudod Amara Leo ezerszer jobbat �rdemel, mint te!
- Mondjuk, mint te? – k�rdezem ep�sen.
- Telital�lat! – mondja.
- H�t akkor tov�bbi sz�p �lmodoz�st Tabitha. Ugyanis ezek t�nyleg csak �lmok maradnak. Viszl�t! – mondom, majd becsapom magam m�g�tt az ajt�t.
De a mai napban volt valami j� is: Leo szerelme!