�n �s Tabby m�r napok �ta rivaliz�lunk. M�ghozz� egy fi� miatt, aki nem m�s, mint Leo.
- Amara! Kih�vlak egy m�rkõz�sre! Leo is n�zni fogja, �s eld�nti, hogy ki a jobb. Te vagy �n… – aj�nlja egy mosoly k�s�ret�ben.
- OK, elfogadom a kih�v�st! – mondom �n is egy mosoly k�s�ret�ben.
M�snap d�lut�nra besz�lj�k meg a „tal�lk�t”. �n csak abban b�zom, hogy Leo nem b�rja Tabbyt, egy�bk�nt nem hinn�m, hogy ez alapj�n fog d�nteni. Az is lehet, hogy van bar�tnõje. Lassan elindulok Leohoz, hogy mondjam neki a m�rkõz�st.
- Szia! – k�sz�n�k be.
- Hello! Gyere be!
- << Huh, de csini ma is!>> - gondolja Leo, �s �n majdnem leesek a sz�krõl, mert hallom a gondolat�t.
- Leo?
- Hm? – k�rdez vissza.
- <> - gondolom, �s Leo arckifejez�se l�tt�n, arra k�vetkeztetek, hogy õ is hallja az �n gondolataimat.
- Mondjuk, ahogy a legegyszerûbb. – mondja.
- OK, k�pes vagy gondolatokat k�ldeni nekem? Vagy b�rkinek? – szegezem neki a k�rd�st.
- Nem. Legal�bbis nem tudok r�la. De ezek szerint te is hallod az �n gondolataimat?
B�lintok.
- Akkor ir�ny a Professzor. De egy�bk�nt mi�rt j�tt�l? – k�rdezi felvont szem�ld�kkel.
- Tulajdonk�ppen, mert Tabitha kih�vott egy m�rkõz�sre, amin te lenn�l a zsûri…
- Milyen m�rkõz�s? – k�rdezi, �s l�tszik, hogy zavarban van.
Nagy levegõt veszek, �s belekezdek:
- Az a helyzet, hogy Tabbynak is �s nekem is tetszel. �s mi m�r rivaliz�lunk egy ideje, de nem tudjuk legyõzni egym�st. �s az a helyzet, hogy egy m�rkõz�sen kellene eld�ntened/eld�nten�nk. – mondom el egy levegõvel.
L�tom az arc�n, hogy gondol valamire, de ezt most nem hallom.
- Leo, gondolt�l valamire, tudom, de most nem hallottam. – mondom.
- Akkor azt hiszem, kezdem �rteni a k�pess�g�nket. – magyar�zza. – Tudod, amikor bej�tt�l a szob�mba �n azt akartam, hogy halljad, amit gondolok, �s lehet, hogy csak akkor hallod, ha akarom.
- �rtem. – mondom, �s t�nyleg �rtem.
Amikor oda�r�nk a Professzor szob�j�hoz, �s elmondjuk neki a k�pess�g�nket, õ csak mosolyog, mintha sz�m�tott volna r�.
- Ennek mi lehet az oka? – k�rdezem.
- Az, hogy tudat alatt annyira b�ztok egym�sban, hogy ez l�trehozott k�ztetek egy kapcsot, mely gondolatolvas�s form�j�ban val�sul meg.
- �s mi�rt csak akkor haljuk egym�s gondolat�t, ha akarjuk? – k�rdezi Leo.
- Jobban �r�ln�l, ha mindig hallan�d, amit gondol? – k�rdezi a Professzor �rdeklõdve.
- H�t nem hiszem. – vallja be Leo.
- Ez a k�pess�g arra j�, hogyha baj van, akkor tudj �zenni neki, vagy ha olyan dolgot akarsz k�z�lni vele, amit m�s nem hallhat. Hisz ha baj van, akkor el�g, ha hangosan kimondja a nevedet, nem igaz? - mosolyog r� a Professzor. – Most menjetek.
El�gg� led�bbent az �j k�pess�g�nk, �s a magyar�zata, de az�rt �r�l�k neki.