|
6. fejezet
Jean, Kitty, Amzi, Zena 2004.11.12. 23:38
- Hát... Ö... Az úgy volt... -kezdett bele Sophie. -Hát szóval... hogy mondjam...
- Gyorsan, ha lehet. –mondta Magneto idegesen.
- Az nem ilyen egyszerű… mert… szóval… mert nem mondhatom el… -rázta a fejét Sophie.
- Na de miért nem mondhatod el? –kérdezte Kurt kíváncsian, a többiek is kérdő tekintetekkel néztek rá.
- Azért… mert egyszerűen nem mondhatom el… Én a jövőből jöttem és tilos bármiféle információt közölnöm arról, ami a jövőben fog történni, mert ezzel akár befolyásolhatom vagy megváltoztathatom a jövőt, aminek pedig nem feltétlenül jók a következményei… -mondta Sophie, majd elindult a repülőgép vége felé, és szipogva leült az egyik hátsó ülésre.
- Most mi legyen? –fordult oda Lilly értetlenül Magnetohoz.
Ám Magneto szótlanul, gondterhelt arccal mered kifelé az X-jet ablakán. Nemsokára megérkeztek az Intézetbe, majd a sérülteket ellátták, Magneto pedig Xavier Professzorral beszélt az irodájában. Lilly és Pyro ezalatt a többieknek mesélte el, hogy mi minden történt. Mindenki kíváncsian hallgatta őket, kivéve Sophiet, aki felment a szobájába, és a nyitott ablakban ülve nézte a Holdat, miközben a jövőn gondolkozott… azon, amit senkinek sem mondhat el… teljesen belemerült a gondolataiba, így meg sem hallotta, amikor Lory bejött a szobába. Mivel láta, hogy Sophienak nem tűnt fel, hogy bejött, ezért odament mellé és megfogta a vállát. Sophie pedig hirtelen úgy megijedt, hogy majdnem kiesett az ablakból. Miután magához tért, gyorsan elhadart valamit Lorynak és lerohant a nappaliba.
- Jönnek! –mondta idegesen a többieknek, akik értetlenül néztek rá…
-Jönnek? Kik? –kérdezte Lilly
-Ez új kiborg faj a Nimródok –mondta hadarva és szinte már remegve a lány
-Mi? Mi az a Nimród? –kérdezte kíváncsi szemekkel Logan
-Sophie mi baj? –kérdezte a berohanó Lory
-Én... nem érdekel, nem fogom végig nézni! –ordította kiakadva Sophie
-Itt meg mi folyik? –kérdezte az épp megjelenő Magneto
-Valami baj van. –mondta a prof, aki Magneto után ment.
-A Nimród egy olyan jövőbeli őrrobot, ami képes az időugrásokra valamint összerakja magát, ha szétlövik ezért szinte elpusztíthatatlan. És azért jöttek vissza a jövőből h minket, mutánsokat likvidáljanak. –magyarázkodott Sophie -és egy szoftver irányítja a... –folytatta a magyarázott mikor Magneto félbeszakította
-Akkor Amazon megsemmisíthetné őket hiszen már egy hasonló őrrobot önújjáépítő rendszerét tönkre vágta –mondta határozottan idegesen
-né...? miért beszélsz feltételes módban? –kérdezte meglepve Pyro
- Hát, amit azt illeti, Amaozn még nem tért teljesen magához, elég gyenge ahhoz, hogy megpróbálja elpusztítani a robotokat. -mondta Magneto.
Ekkor bejött Xavier professzor az idősebb X-men tagokkal, majd a többiekhez fordult.
- Magnus, Pyro és Lilly már eléggé felépültek, és az akolitokra is szükség lesz. Megpróbáljuk elterelni a robot figyelmét az intézetről, hogy a fiatalabb tanulóknak nehogy baja essen. -itt Magnetorara nézett.
- És ezt miért nekem mondod? -kérdezte Magneto, természetesnek véve, hogy ő fogja irányítani a kis csapatot.
- Hát... Ööö... hogy is kezdjek hozzá. Na a lényeg az, hogy te maradsz itt az intézetben a gyerekekkel, mivel valakinek vigyázni kell rájuk.
Egy pár percig olyan néma csend volt a szobában, hogy a légy zümmögését is hallani lehetett.
- Na azt már nem! -akadt ki Magneto.
Azután valószínűleg telepatikusan váltott néhány szót Xavierrel, majd végül hirtelen meggondolta magát, és beleegyezett a bébiszitterkedésbe. Pár percen belül szinte teljesen kihalt az épület: csak a fiatal x-men tagok, az alvó Amazon, Lory, Sophie és Magneto maradt. Magneto percenként valamelyik gyerekre szólt rá, hogy maradjon csöndben, csinálja meg a háziját, vagy akármi... De mivel a kicsik nem nagoyn hallgattak rá, ezért kitalálta, hogy tart egy edzést nekik. Egy óra múltva mindenki hulla fáradtan mászott ki az edzőteremből, majd elment a szobájába, hogy kipihenje magát. Magneto ezalatt elment megnézni, hogy Amazon jobban van-e már. Benyitott a szobába, majd hirtelen meghallotta, hogy a folyosó másik végéről az egiyk szobából ordít a zene. Gyorsan bezárta az ajtót, nehogy Amazon felébredjen a hangzavarra, majd elindult a zaj irányába. Dühösen végigment a foylosón, majd berúgta azt az ajtót, ahonnan a zene szólt, és és megpróbálta túlordítani a zenét, nem sok szerencsével. Az a tanuló, aki a szobában volt, háttal az asztalnak ült az íróasztalánál és olvasott. Magneto odament mögé, majd megveregette a vállát. A gyerek ijedten hátrakapta a fejét, majd vigyorogva lejjebb vette a hangerőt. Nagyjából ijenekkel telt Magneto délutánja, és már nagyon unta az egészet, amikor...
Amikor Amazon sétál ki a szobájából.
-Magneto te meg mit csinálsz? És miért néz ki úgy az intézet, mint egy csata tér? Csak nem történt valami amíg aludtam? –kérdezte majd ásított.
-Itt semmi… a többiek mentek el addig, amíg fel nem ébredsz. Te vagy az egyetlen esélyünk.
-Jól van, ez mind szép és jó, de először tegyük rendbe az intézetet.
-De hát, a többek –ellenkezett Magneto.
-Figyelj ide. Én ezt jobban tudom, mint te, mert nő vagyok. Meg különben sincs még elég erőm ahhoz, hogy bármiben is részt tudjak most venni. Először is feltakaríttatom a konyhát egy-két gyerekkel aztán majd meglátjuk… -adta ki az utasítást Amzi – Addig te pakolj valamit itt a folyóson –nézett körbe a helységen, majd elment. Kiráncigált három gyereket az egyik szobából majd lezavarta őket a konyhába. Eközben Magneto magában mormogott.
-Te jó ég, hová süllyedtem? Itt söprögetek néhány kis kölyök után. Tisztára, mint egy takarítónő…
-Aki lazsálni mer, azt beajánlom Logannél egy éves napi ötórás edzésre –mondta idegesen Amazon. –hát mégis mit csináltatok itt mi ez a felfordulás?
-Jól van, na! –mondta Bobby miközben mosogatott. Amazon elvonult a többiekért. Magneto gyere, segíts nekem, kérlek –mondta Amazon mikor összefutott vele
-Jó rendben –mondta Magneto. Amazon küldött egy telepatikus üzenetet mikor az x-kölykök megjelentek a folyosón és mikor meglátták Amazont és Magnetót összefont karokkal állni előttük vissza akartak lopódzni.
-Álljon meg mindenki, de most rögtön –mondta Amazon –mi a francot műveltetek itt, he? És mi az h nem hallgattok rá –mutatott Magnetóra- ez már a pofátlanság csúcsa! –ordította kiakadva. -Ha most azonnal nem takarítotok el magatok után én komolyan, mondom, megfutatlak titeket –mondta idegesen Amazon. Az x-kölkök elösszőr nem mozdultak legfőkébb a döbbenettől
-MOST! –mondta mostmár Magneto is idegesen. A kölkök duzzogva elkezdtek takarítani Amazon, pedig mérgesen visszament a szobájába és becsapta magaután az ajtót. Ledőlt az ágyra és fél perc múlva már mélyen aludt... még mindig nagyon gyenge volt ezért aludt el olyan hamar. Magneto állati mérges volt az x-kölkökre és jól lehordta őket miután Amazon elment, majd pedig mindegyiküknek teljesen kikeltet takarítani az egész intézetet. Az x-kölkök kissé morgolódtak de végül is Magnetónak volt igaza...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
